Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


egy csodálatos faj kihalása - és mi végignézzük..?

2011.07.25

 

Pusztulnak a jegesmedvebocsok a sarki jég olvadása miatt

 

 

A jegesmedvék, amelyek természetüknél fogva nem víziállatok, jégen vagy szárazföldön vadásznak, táplálkoznak és kölykeznek. Azt már korábban is tudtuk, hogy egyes állatok több száz kilométert is úsznak, amíg jégtáblákhoz vagy szárazföldhöz nem érnek, de a mostani kutatás az első, amely feltárta, milyen kockázatot jelentenek ezek az utak a fiatal állatok számára.
 
„Az éghajlatváltozás hatásai miatt a jég folyamatosan olvad, így a jegesmedvéknek hosszabb távolságokat kell úszva megtenniük élelem és élőhely után kutatva.” – mondta el Geoff York, a WWF International munkatársa, a tanulmány társszerzője.
 
Most először mérték le ezeket a hosszú úszásokat. Az adatgyűjtéshez 2004-től 2009-ig 68 jegesmedvenőstényt láttak el műholdas nyomkövetős nyakörvvel, hogy megfigyeljék, mikor úsznak egyszerre többet 48,28 kilométernél. Hat év alatt 20 medve 50 hosszútávú úszását figyelték meg, a legnagyobb megtett táv 685,6 kilométer volt 12,7 nap alatt. A nyakörvek elhelyezésekor 11 hosszú távot megtevő jegesmedvének volt kicsinye, és öt anyamedve veszítette el kicsinyét az úszás alatt, azaz 45% volt a halandóság, míg a kisebb távot megtevő bocsok között csak 18% – mutat rá a tanulmány.
 
„Akárcsak az ember, a jegesmedve sem tudja úszás közben elzárni az orrnyílását, ha egy állat sokáig van a vízben, vagy viharba kerül kevés az esélye a túlélésre.” – magyarázta York.
 
„A fiatal medvék nem elég kövérek, így nincs meg a megfelelő szigetelőréteg, ezért nem bírják túl sokáig a hideg vízben. Miután gyengébbek, mint a szüleik, kevésbé rugalmasak, és nehezebb a fejüket a vízből kitartani.” – mondta el Steve Amstrup természettudós, a Nemzetközi Jegesmedve Társaság vezető tudósa.
 
A légkörben nagymértékben felhalmozódott üvegházhatású gázok miatt egyre erőteljesebben érezhető a klímaváltozás hatása. Az északi sarkvidék jege rohamos gyorsasággal olvad, a még meglévő jégtáblák vastagsága pedig folyamatosan csökken. 1979 óta júniusban volt a második legkisebb a tengerjég borította felület az északi sarkvidéken az amerikai hó- és jégkutató központ (NSIDC) adatai szerint.
 

A jegesmedvék, amelyek természetüknél fogva nem vízi élőlények, jégen vagy szárazföldön vadásznak, táplálkoznak és kölykeznek. Azt már korábban is tudtuk, hogy egyes állatok több száz kilométert is úsznak, amíg jégtáblákhoz vagy szárazföldhöz nem érnek, de a mostani kutatás az első, amely feltárta, milyen kockázatot jelentenek ezek az utak a fiatal állatok számára.

„Az éghajlatváltozás hatásai miatt a jég folyamatosan olvad, így a jegesmedvéknek hosszabb távolságokat kell úszva megtenniük élelem és élőhely után kutatva.” – mondta el Geoff York, a WWF jegesmedve szakértője, a tanulmány társszerzője.

Most először mérték le ezeket a hosszú úszásokat. Az adatgyűjtéshez 2004-től 2009-ig 68 jegesmedvenőstényt láttak el műholdas nyomkövetős nyakörvvel, hogy megfigyeljék, mikor úsznak egyszerre többet 48,28 kilométernél. Hat év alatt 20 medve 50 hosszútávú úszását figyelték meg, a legnagyobb megtett táv 685,6 kilométer volt 12,7 nap alatt. A nyakörvek elhelyezésekor 11 hosszú távot megtevő jegesmedvének volt kicsinye, és öt anyamedve veszítette el kicsinyét az úszás alatt, azaz 45% volt a halandóság, míg a kisebb távot megtevő bocsok között csak 18% – mutat rá a tanulmány.

„Akárcsak az ember, a jegesmedve sem tudja úszás közben elzárni az orrnyílását, ha egy állat sokáig van a vízben, vagy viharba kerül kevés az esélye a túlélésre.” – magyarázta York.

„A fiatal medvék nem elég kövérek, így nincs meg a megfelelő szigetelőréteg, ezért nem bírják túl sokáig a hideg vízben. Miután gyengébbek, mint a szüleik, kevésbé rugalmasak, és nehezebb a fejüket a vízből kitartani.” – mondta el Steve Amstrup természettudós, a Nemzetközi Jegesmedve Társaság vezető tudósa.


A légkörben nagymértékben felhalmozódott üvegházhatású gázok miatt egyre erőteljesebben érezhető a klímaváltozás hatása. Az északi sarkvidék jege rohamos gyorsasággal olvad, a még meglévő jégtáblák vastagsága pedig folyamatosan csökken. 1979 óta júniusban volt a második legkisebb a tengerjég borította felület az északi sarkvidéken az amerikai hó- és jégkutató központ (NSIDC) adatai szerint.

forrás: www.wwf.hu

 

És ezen szomorú események ellenére még mindíg vannak szkeptikusok, akik azt állítják, ezt nem mi csináljuk.. Mire "felébred" az emberiség, már késő lesz! Az én fejemben ilyenkor jönnek a "miért"-ek..

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.